Ismerkedjünk meg a gránátalmával!

A füzényfélék családjába tartozó gránátalma (Punica granatum) őshazája eredetileg a Földközi-tenger térsége, spanyol telepesek által azonban már a 18. század végén betelepítésre került Amerikába is.

Grenadin néven is ismert, latin elnevezése a latin „alma” és „mag” szóból eredeztethető. Története egészen az i.e. 5. évezredig nyúlik vissza, ekkor házasíthatták először, ugyanakkor a korai bronzkorból is találtak maradványokat belőle, valamint egyiptomi sírokban is felfedezni vélték. A híres Selyemúton is közkedvelt árunak számított, sőt maga a harmadik amerikai elnök, Thomas Jefferson is ültetett egy fát, melyet George Whyte-tól, az első amerikai jogprofesszortól kapott ajándékba. Szinte minden vallás írásaiban megtalálhatjuk, legalább említés szintjén. Napjainkban a legjelentősebb termőföldjei Kínában, Törökországban, Chile-ben és Izraelben találhatók.

Az 5-10 méter magasra növő cserjének rendkívül tüskés ágai vannak, ezeken pedig hosszúkás zöld levelek helyezkednek el. Virágai piros színben díszelegnek, egyes fajokat kifejezetten szépsége miatt termesztenek. Az ebből fejlődő gyümölcsöket az északi féltekén októbertől februárig, a déli féltekén pedig márciustól májusig lehet leszüretelni. Ezek kezdetben zöld színűek, érésükkor azonban narancssárgára színeződnek. Két részből állnak, egy külső és kemény terméshéjból, illetve egy belső, rekeszes bogyótermésből. Itt helyezkednek el magjai, melyek száma 200-1400 között mozoghat, mindegyiken gyümölcshús található. A gránátalma fajtái ezen gyümölcshúsok színei alapján kerülnek megkülönböztetésre, a legelterjedtebb a vörös. Bár a cserje mérsékelten, 12°C-ig a fagyot is képes elviselni, alapvetően a mediterrán, meleg közeget kedveli. Megfelelő körülmények között akár 200 évig is élhet.

A gránátalma leve közkedvelt ital Európa-szerte, de széles körben fogyasztják Amerikában is. A Közel-Keleten gyakorta használják szárított magjait fűszerként, fontos összetevője a curry-nek is. Törökországban és Görögországban szószok, öntetek és saláták alkotóeleme, de lekvárt is főznek belőle. Az indiai orvoslás Ájurvéda rendszerében is gyakori összetevő, hiszen rendkívül gazdag antioxidánsokban, de immunerősítő, máj- és vesevédő hatása miatt is kedvelik.

További cikkek

Csirke souvlaki tzatzikivel

Mindkét növény jól ismert összetevő tehát a kulináris világban, elsősorban az emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

BŐVEBBEN →

Leave a Comment

Scroll to Top
X
X
X