Ismerkedjünk meg a rozmaringgal!

[et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”3.22″][et_pb_row _builder_version=”3.25″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.25″ custom_padding=”|||” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”4.6.6″ custom_padding=”||0px|||” hover_enabled=”0″ sticky_enabled=”0″]

A rozmaring (Salvia rosmarinus) az egyik legnagyobb múltra visszatekintő fűszer- és gyógynövényünk, az árvacsalánfélék családjába tartozik.  Szent növényként tisztelték már az ókori Görögországban, Egyiptomban és a héber kultúrában is. A középkorban gyógynövényként használták, a férfiak rozmaringágat helyeztek a hitvesük párnája alá, hogy elűzzék a rossz álmaikat, illetve a középkori esküvőkön asztaldíszként, a hűség és a tisztaság, a tiszta szerelem szimbólumaként jelent meg.

A Földközi-tenger körüli európai és afrikai országokból származik, Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában endemikus, ezeken a helyeken ma is találni vadon növő példányokat. A Kárpát-medencébe a rómaiak közvetítésével került be, Magyarországon Árpád-házi Szent Erzsébet szeretett növénye volt.

Neve rosmarinum alakban már Pedaniosz Dioszkoridész orvosbotanikai munkájában is olvasható, ő a tömjénszagú füvekhez sorolta. A rosmarinum egyes feltételezések szerint népetimológiával keletkezett a görög „illatos cserje” jelentésű rhops myrinos kifejezésből, mások szerint neve a ros marinus szavak összetétele, így jelentése „a tenger harmata”.

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://olajozunk.hu/wp-content/uploads/2020/11/rosemary-1049531_1280.jpg” title_text=”rosemary” _builder_version=”4.6.6″ _module_preset=”default” hover_enabled=”0″ sticky_enabled=”0″][/et_pb_image][et_pb_text _builder_version=”4.6.6″ custom_padding=”||0px|||” hover_enabled=”0″ sticky_enabled=”0″]

Sűrű, tömött, fásodó szárú cserje, 50−200 cm magas bokorrá is kinövi magát. Gyökérzete fás, elágazó, fiatalabb korában fehér, később világosbarna színű. Ágai viszonylag gyengék, eleinte szürkésfehérek, később sötétednek és a kérgük pikkelyessé válik. Örökzöld, tűszerű leveli rendkívül erős, aromás illatúak a mirigyszőrben levő illóolaj miatt. A levelek 1-4 cm hosszúak és 2-3 mm szélesek. Kétivarú virágai májustól július végéig nyílnak, leveles füzért alkotnak. Színűk kékesibolya, ritkán fehér. 

A növény szárazságtűrő, akár hetekig is túléli csapadék nélkül. Bár a félárnyékban és hűvösebb környezetben is fejlődik, igazán a jó vízgazdálkodású talajon és napsütésben érzi jól magát, illó- és aromanyagai is a sok napsütés hatására termelődnek. Évelő növényként, ha  télre betakarjuk, a kertben is áttelel és óriási bokorrá fejlődik.

Dísznövényként a kertekben, ablakládákban is szépen mutat, ekkor kámforszerű illatával tölti be a teret, és kitűnő rovarirtó hatása van. A kozmetikai ipar is előszeretettel használja az olaját, leveleivel pedig ételeket ízesítenek, számtalan szósz kihagyhatatlan összetevője.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

További cikkek

Ismerkedjünk meg a római kamillával

Római kamilla (Chamaemelum nobile), angol kamilla, kerti kamilla, nemesi pipitér: ezek mind ugyanazt az őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövényt takarják. A ma világszerte elterjedt virág eredetileg …

BŐVEBBEN →

Március 10-én érkezik hazánkba Spring Tour Online

A 2021. március 1. és 31. között zajló Spring Tour Online március 10-án érkezik Magyarországra! Te már regisztráltál az eseményre? Európa olajrajongói már javában készülődnek …

BŐVEBBEN →

Ismerkedjünk meg a szibériai jegenyefenyővel!

A fenyőfélék családjába tartozó szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica) tűlevelű, örökzöld fa. Kelet-Ázsia tajgáin őshonos, a Volga folyótól kezdve megtalálható Szibérián keresztül Türkisztánban, Mongóliában és a …

BŐVEBBEN →

Leave a Comment

Scroll to Top
X
X
X