Ismerkedjünk meg a rózsával!

[et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”3.22″][et_pb_row _builder_version=”3.25″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.25″ custom_padding=”|||” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”4.4.8″ custom_padding=”||0px|||”]

A rózsák több ezer éve különleges helyet foglalnak el a növénykultúránkban, a világ minden táján hamar töretlen népszerűségre tettek szert. Szapphó a virágok királynőjének titulálta őket, azóta is számtalan művészeti ág tárgyai és ihletői. A mintegy 200 fajt számláló növénynemzetség a rózsafélék családjába tartozik, a többségüket besorolhatjuk a vadrózsa, törperózsa, talajtakaró rózsa, futórózsa, ágyásrózsa ésa bokorrózsa típusokba.

A fajok többsége az Egyenlítőtől északra, főleg a mérsékelt égövben található meg, de néhány délebbre, Mexikóban, Etiópiában és a Fülöp-szigeteken is endemikus.

Neve a latin rosa („rózsa”) szót visszafejtve a perzsa vrda („rózsa”) és wrdho („tüske”) kifejezésre vezethető vissza, utalva rá, hogy a szárak alsó részén apró tüskéket visel a növény.

A nem nemesített fajok cserje vagy kúszónövény alkatúak, magasságuk az átlagos 2-5 métertől akár 20 méter is lehet. Fajai nagyon változékonyak megjelenésben, ráadásul egymással is könnyen kereszteződnek, így megnehezítve az elkülönítésüket a botanikusok számára.

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://olajozunk.hu/wp-content/uploads/2020/06/rose-616013_1920.jpg” title_text=”rose” _builder_version=”4.4.8″][/et_pb_image][et_pb_text _builder_version=”4.4.8″]

A legtöbb lombhullató, csak néhány örökzöld vagy télizöld. Leveleik általában összetettek, 3−13 levélkével és pálhával, a szélük csipkés. A szárakon kevés kivételtől eltekintve apró tüskék találhatók. A növények szabad levegőn hosszú életűek, mérsékelt csapadékot és rengeteg fényt igényelnek.

A rózsák virágai nagyok, általában fehérek vagy rózsaszínűek, néhány esetben sárgák, pirosak. A hagyományos rózsák virágai erős illatúak, de csak egyszer virágoznak az évben. A folyton virágzó fajok nem mindegyike erős illatú, de a nyár folyamán többször is virágba borulnak. Kellemes illatuknak köszönhetően méhek és egyéb rovarok porozzák be őket.

A díszítési cél mellett folyamatosan egyre szebb és a legkülönönzőbb felhasználási célokra tökéletesen alkalmas növényeket állítanak elő a nemesítési folyamattal. Már a rómaiak is gyógyszereket és édességet készítettek a virágból, illetve használták az illóolaját is. Később, a középkori török udvarban emellett fogyasztották zseléként, sörbetként és mézes édesség formájában. A virágszirmok íze igen változatos, a klasszikus, régi nemesítések virágai parfümösek, a zöld almához vagy a szamócához hasonlítanak.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

További cikkek

Ismerkedjünk meg a római kamillával

Római kamilla (Chamaemelum nobile), angol kamilla, kerti kamilla, nemesi pipitér: ezek mind ugyanazt az őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövényt takarják. A ma világszerte elterjedt virág eredetileg …

BŐVEBBEN →

Március 10-én érkezik hazánkba Spring Tour Online

A 2021. március 1. és 31. között zajló Spring Tour Online március 10-án érkezik Magyarországra! Te már regisztráltál az eseményre? Európa olajrajongói már javában készülődnek …

BŐVEBBEN →

Ismerkedjünk meg a szibériai jegenyefenyővel!

A fenyőfélék családjába tartozó szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica) tűlevelű, örökzöld fa. Kelet-Ázsia tajgáin őshonos, a Volga folyótól kezdve megtalálható Szibérián keresztül Türkisztánban, Mongóliában és a …

BŐVEBBEN →

Leave a Comment

Scroll to Top
X
X
X