Ismerkedjünk meg a tömjénnel!

2020 aug 23

A tömjén a balzsamfafélék családjába tartozó faj, így például a tömjénfa (Boswellia) mézgás gyantája. Elsősorban a templomokban hasznosítják füstölőszerül, például a hindu vallásban. A keresztény mitológiában is megjelenik, hiszen a Napkeleti bölcsek luxuscikknek számító aranyat, tömjént és mirhát visznek ajándékba Jézusnak.

A tömjénfa nemzetségbe több faj is tartozik, ezek közül a valódi tömjénfából, az abesszin tömjénfából (a legelterjedtebb, a legnagyobb mennyiségű gyantaforrás jelenleg) és az indiai tömjénfából állítható elő jó minőségű tömjén. Elsősorban Etiópiában endemikusak, de fajai Egyiptomban, Szomáliában, valamint Indiában és az Arab-félsziget déli részén is megtalálhatók. A tömjénfák rengeteg fejtörést okoznak a kutatóknak azon szokatlan képességükkel kapcsolatban, hogy olyan zord körülmények között is képesek szárba szökkeni, mint mondjuk egy szilárd kőzetréteg. Egyelőre nem tudják, hogy a sziklához való rögzítésüket a kezdeti stádiumban hogyan oldják meg, valószínűleg a hagymájuk duzzad koronggá, és ez tartja őket meg egy apró résben.

Fajai közepes méretűre nőnek, cserjék vagy fák. Kétlaki növények, vagyis a porzós és a termős virágok külön növényeken találhatók. Fehér és világossárga virágaik négy vagy öt szirmúak, ezek zsindelyszerűen rétegzettek, leveleik sötétzöldek.

A tömjén elnevezés az arab leban kifejezésből ered, jelentése: „fehér, mint a tej” utalva arra, hogy a fák kérgéből előbukkanó gyantacseppek fehér színűek. A fajnevet a 18. században John Boswell (skót botanikus) adta író nagybátyja előtt tisztelegve. A tömjén előállításához a fák kérgének egy kis darabját lehántják, ennek hatására kezd a fa (a sérülés kivédésére) gyantát termelni, de csak 8-10 éves kora után.  A ragacsos folyadékot kézi erővel csapolják akár 3-4 hónapon át, és egy-egy fából 10 kg gyanta is kinyerhető.

A kinyert tömjén elsősorban gyantát, mézgát és illóolajat tartalmaz. Halványsárga, néha vöröses színben pompázik, felszíne lisztszerű. Az illata enyhén balzsamos, íze pedig kissé kesernyés. Ha hevítik, jellegzetes fűszeres illatot áraszt.

A mi hiedelemvilágunkban a tömjént rontáselhárítónak is használják, ennek alapja, hogy fertőtlenítő, sebgyógyító hatással bír. Az ajurvédikus orvoslás is több száz éve használja, Afrikában pedig ma is fogyasztják kérgét a láz csillapítására. Gyakran találkozni vele illatszerekben, parfümökben, illetve a jógastúdiókban is, ahol a meditáció előtt tömjénnel űzik el a negatív gondolatokat.

További cikkek

Ismerkedjünk meg a muskátlival!

Ismerkedjünk meg a muskátlival!

A ma már világszerte termesztett növény, az illatozó muskátli (Pelargonium graveolens) a Dél-afrikai Köztársaságból indult világhódító útjára. Őshazája főként az ország északi és a délnyugati tájai, illetve Mozambik és Zimbabwe. Európába a 18. században került....

bővebben
Ismerkedjünk meg a fekete borssal!

Ismerkedjünk meg a fekete borssal!

Valószínűleg alig akad olyan háztartás az országban, ahol ne lenne megtalálható legalább egy zacskónyi fekete bors (Piper nigrum). A legcsípősebb borsfajtaként számon tartott növény a pirospaprika után a legnagyobb mennyiségben használt fűszer a magyar konyhában, akár...

bővebben
Ismerkedjünk meg a vetiverrel!

Ismerkedjünk meg a vetiverrel!

A khus-khus névre is hallgató ázsiai fűféle, a vetiver (Vetiveria zizanoides) a perjefélék családjába tartozik. Morfológiai jellemzőit tekintve nagyon hasonló a citromfűhöz, és az itthon is termő citronellához. A vetivert legalább 2000 éve ismeri az emberiség, már a...

bővebben
>