Ismerkedjünk meg a tömjénnel!

2020 aug 23

A tömjén a balzsamfafélék családjába tartozó faj, így például a tömjénfa (Boswellia) mézgás gyantája. Elsősorban a templomokban hasznosítják füstölőszerül, például a hindu vallásban. A keresztény mitológiában is megjelenik, hiszen a Napkeleti bölcsek luxuscikknek számító aranyat, tömjént és mirhát visznek ajándékba Jézusnak.

A tömjénfa nemzetségbe több faj is tartozik, ezek közül a valódi tömjénfából, az abesszin tömjénfából (a legelterjedtebb, a legnagyobb mennyiségű gyantaforrás jelenleg) és az indiai tömjénfából állítható elő jó minőségű tömjén. Elsősorban Etiópiában endemikusak, de fajai Egyiptomban, Szomáliában, valamint Indiában és az Arab-félsziget déli részén is megtalálhatók. A tömjénfák rengeteg fejtörést okoznak a kutatóknak azon szokatlan képességükkel kapcsolatban, hogy olyan zord körülmények között is képesek szárba szökkeni, mint mondjuk egy szilárd kőzetréteg. Egyelőre nem tudják, hogy a sziklához való rögzítésüket a kezdeti stádiumban hogyan oldják meg, valószínűleg a hagymájuk duzzad koronggá, és ez tartja őket meg egy apró résben.

Fajai közepes méretűre nőnek, cserjék vagy fák. Kétlaki növények, vagyis a porzós és a termős virágok külön növényeken találhatók. Fehér és világossárga virágaik négy vagy öt szirmúak, ezek zsindelyszerűen rétegzettek, leveleik sötétzöldek.

A tömjén elnevezés az arab leban kifejezésből ered, jelentése: „fehér, mint a tej” utalva arra, hogy a fák kérgéből előbukkanó gyantacseppek fehér színűek. A fajnevet a 18. században John Boswell (skót botanikus) adta író nagybátyja előtt tisztelegve. A tömjén előállításához a fák kérgének egy kis darabját lehántják, ennek hatására kezd a fa (a sérülés kivédésére) gyantát termelni, de csak 8-10 éves kora után.  A ragacsos folyadékot kézi erővel csapolják akár 3-4 hónapon át, és egy-egy fából 10 kg gyanta is kinyerhető.

A kinyert tömjén elsősorban gyantát, mézgát és illóolajat tartalmaz. Halványsárga, néha vöröses színben pompázik, felszíne lisztszerű. Az illata enyhén balzsamos, íze pedig kissé kesernyés. Ha hevítik, jellegzetes fűszeres illatot áraszt.

A mi hiedelemvilágunkban a tömjént rontáselhárítónak is használják, ennek alapja, hogy fertőtlenítő, sebgyógyító hatással bír. Az ajurvédikus orvoslás is több száz éve használja, Afrikában pedig ma is fogyasztják kérgét a láz csillapítására. Gyakran találkozni vele illatszerekben, parfümökben, illetve a jógastúdiókban is, ahol a meditáció előtt tömjénnel űzik el a negatív gondolatokat.

További cikkek

Ismerkedjünk meg a grépfrúttal!

Ismerkedjünk meg a grépfrúttal!

A citrancsként is ismert grépfrút (Citrus x paradis) a pomelo és a narancs hibridje, előbbihez azonban közelebb áll. A legfiatalabb citrusféleként tartják számon, csak az 1750-es években fedezték fel Barbadoson. Grapefruitnak John Lunan jamaikai botanikus nevezte el...

bővebben
Ismerkedjünk meg a balzsamfenyővel!

Ismerkedjünk meg a balzsamfenyővel!

A balzsamos jegenyefenyőként is gyakran emlegetett balzsamfenyő (Abies balsamea) a fenyőfélék családjába, azon belül is a jegenyefenyők rendjébe tartozik. Elsősorban Észak-Amerika flóraterületén és Kanadában endemikus. Keleten egészen Labradorig és Új-Fundlandig,...

bővebben
Ismerkedjünk meg a zöldcitrommal!

Ismerkedjünk meg a zöldcitrommal!

A limeként vagy savanyú citromként is ismert zöldcitrom (Citrus aurantiifolia) egy citrusféle, amely a rutafélék családjába tartozik. Délkelet-Ázsiából és az indonéz szigetvilágból származik, természetes előfordulási helyei a trópusi és a mediterrán területek....

bővebben
>