Ismerkedjünk meg a tömjénnel!

[et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”3.22″][et_pb_row _builder_version=”3.25″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.25″ custom_padding=”|||” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”4.5.1″ custom_padding=”||0px|||” hover_enabled=”0″]

A tömjén a balzsamfafélék családjába tartozó faj, így például a tömjénfa (Boswellia) mézgás gyantája. Elsősorban a templomokban hasznosítják füstölőszerül, például a hindu vallásban. A keresztény mitológiában is megjelenik, hiszen a Napkeleti bölcsek luxuscikknek számító aranyat, tömjént és mirhát visznek ajándékba Jézusnak.

A tömjénfa nemzetségbe több faj is tartozik, ezek közül a valódi tömjénfából, az abesszin tömjénfából (a legelterjedtebb, a legnagyobb mennyiségű gyantaforrás jelenleg) és az indiai tömjénfából állítható elő jó minőségű tömjén. Elsősorban Etiópiában endemikusak, de fajai Egyiptomban, Szomáliában, valamint Indiában és az Arab-félsziget déli részén is megtalálhatók. A tömjénfák rengeteg fejtörést okoznak a kutatóknak azon szokatlan képességükkel kapcsolatban, hogy olyan zord körülmények között is képesek szárba szökkeni, mint mondjuk egy szilárd kőzetréteg. Egyelőre nem tudják, hogy a sziklához való rögzítésüket a kezdeti stádiumban hogyan oldják meg, valószínűleg a hagymájuk duzzad koronggá, és ez tartja őket meg egy apró résben.

Fajai közepes méretűre nőnek, cserjék vagy fák. Kétlaki növények, vagyis a porzós és a termős virágok külön növényeken találhatók. Fehér és világossárga virágaik négy vagy öt szirmúak, ezek zsindelyszerűen rétegzettek, leveleik sötétzöldek.

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://olajozunk.hu/wp-content/uploads/2020/08/incense-1756314_960_720.jpg” title_text=”incense-1756314_960_720″ _builder_version=”4.5.1″ _module_preset=”default” hover_enabled=”0″][/et_pb_image][et_pb_text _builder_version=”4.5.1″ custom_padding=”||0px|||” hover_enabled=”0″]

A tömjén elnevezés az arab leban kifejezésből ered, jelentése: „fehér, mint a tej” utalva arra, hogy a fák kérgéből előbukkanó gyantacseppek fehér színűek. A fajnevet a 18. században John Boswell (skót botanikus) adta író nagybátyja előtt tisztelegve. A tömjén előállításához a fák kérgének egy kis darabját lehántják, ennek hatására kezd a fa (a sérülés kivédésére) gyantát termelni, de csak 8-10 éves kora után.  A ragacsos folyadékot kézi erővel csapolják akár 3-4 hónapon át, és egy-egy fából 10 kg gyanta is kinyerhető.

A kinyert tömjén elsősorban gyantát, mézgát és illóolajat tartalmaz. Halványsárga, néha vöröses színben pompázik, felszíne lisztszerű. Az illata enyhén balzsamos, íze pedig kissé kesernyés. Ha hevítik, jellegzetes fűszeres illatot áraszt.

A mi hiedelemvilágunkban a tömjént rontáselhárítónak is használják, ennek alapja, hogy fertőtlenítő, sebgyógyító hatással bír. Az ajurvédikus orvoslás is több száz éve használja, Afrikában pedig ma is fogyasztják kérgét a láz csillapítására. Gyakran találkozni vele illatszerekben, parfümökben, illetve a jógastúdiókban is, ahol a meditáció előtt tömjénnel űzik el a negatív gondolatokat.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

További cikkek

Ismerkedjünk meg a cickafarkkal!

Az orvosi cickafark (Achillea millefolium), egérfarkúfű, ezerlevelűfű, pulykafű vagy a cickoró néven is ismert virágos növény az őszirózsafélék családjába tartozik. Az északi féltekén (Ázsiában, Európában …

BŐVEBBEN →

Zöldcitromos reggeli joghurt

Mindkét növény jól ismert összetevő tehát a kulináris világban, elsősorban az emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

BŐVEBBEN →

Emelkedj a dōTERRAval!

Hogy miért rajongunk a dōTERRAért? Mert mindig felemel! https://www.youtube.com/watch?v=H3utbHyIMlQ

BŐVEBBEN →

Leave a Comment

Scroll to Top
X
X
X