Ismerkedjünk meg az orvosi citromfűvel!

2020 Júl 28

Az orvosi citromfű (Melissa officinalis), más néven mézfű, citromszagú melissza az egyik legrégebben használt gyógynövényünk. Kis-Ázsiában, Közép- és Dél-Európában, valamint a Földközi-tenger környékén endemikus, bár vadon kevésbé található meg, inkább termesztett növényként találkozunk vele a kertjeinkben vagy ültetvényeken. Értékét hamar felismerték, a görögök például a méhcsaládok kirajzásának megakadályozására használták, innen kapta latin nevét is (ti. Melissa, „mézelő méh”). Gondozására kiemelt figyelmet fordítottak a rómaiak és az arabok is. Nyugat-Európába a Benedek-rendi szerzetesek hozták be, hogy kolostorkertjeikben virágozzanak. Túlélésükre annyira vigyáztak, hogy Nagy Károly császár 810-től a Capitulare de vilis rendeletben írta elő a termesztését.

Magyar nevét 1775-ben említik először (Csapó József füveskönyvében), a citrom előtag itt már az illatára utal, a fű utótag csak magyarázó szerepű.

A tartósan 20 fok feletti meleg, napos helyeken érzi jól magát, de a telet is túléli, ha hótakaró borítja, így az itthoni telek nem tesznek kárt az évelő növényben. Ideális körülmények között akár 150 cm magasra is megnő. Levelei erős citromillatot árasztanak, tojásdad alakúak, csipkés fűrészes szélűek, a szárhoz rövid nyéllel kapcsolódnak. A fénylő, sötétzöld levéláradat felső harmadában helyezkednek el álörvökben rózsaszín és fehér virágai, melyek tízesével-húszasával nyílnak július és augusztus folyamán, illetve a kb. 1 mm hosszú, fekete termései. Virágában különösen sok a nektár, a méhek ezért nagyon kedvelik, kiváló legelő nekik. Az emberek zöld állapotban fűszerként is használják, süteményekben a citromot is helyettesítheti.

A citromfű gyógynövényként és fűszernövényként egyaránt ismert: vírusölő tulajdonságai miatt kedvelt, remekül alkalmazható idegnyugtatóként, gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén. Különösen hasznos az emésztés javításában és gyomorpanaszok kezelésében. A karmelitavíz néven ismert szer egyik fő hatóanyaga.

További cikkek

Ismerkedjünk meg a muskátlival!

Ismerkedjünk meg a muskátlival!

A ma már világszerte termesztett növény, az illatozó muskátli (Pelargonium graveolens) a Dél-afrikai Köztársaságból indult világhódító útjára. Őshazája főként az ország északi és a délnyugati tájai, illetve Mozambik és Zimbabwe. Európába a 18. században került....

bővebben
Ismerkedjünk meg a fekete borssal!

Ismerkedjünk meg a fekete borssal!

Valószínűleg alig akad olyan háztartás az országban, ahol ne lenne megtalálható legalább egy zacskónyi fekete bors (Piper nigrum). A legcsípősebb borsfajtaként számon tartott növény a pirospaprika után a legnagyobb mennyiségben használt fűszer a magyar konyhában, akár...

bővebben
Ismerkedjünk meg a vetiverrel!

Ismerkedjünk meg a vetiverrel!

A khus-khus névre is hallgató ázsiai fűféle, a vetiver (Vetiveria zizanoides) a perjefélék családjába tartozik. Morfológiai jellemzőit tekintve nagyon hasonló a citromfűhöz, és az itthon is termő citronellához. A vetivert legalább 2000 éve ismeri az emberiség, már a...

bővebben
>